Tanácsok/tippek

A vásárolt tapéta feldolgozása előtt mindenképpen figyelembe kell venni az alábbiakat:

Mielőtt a tapéta csomagolását eltávolítaná, bizonyosodjon meg róla, hogy a tapéták azonos gyártásból származnak, gyártási számuk (AnfertigungsNr, Shade-No) megegyezik (pl.:11 A ). Ha ez nem lehetséges - pl. esetleges pótlólagos vásárlás miatt - különböző gyártási számú tapétákat egy külön falfelületen, a többi tapétatekerccsel nem összekeverve kell felhasználni.
A tapétázás befejezéséig mindenképpen őrizze meg minden tekercs tapéta címkéjét. Reklamáció esetén valamennyi címkét, a fel nem használt tapétadarabokat és a vásárlási blokkot mellékelni kell
Ha a tapétán hibát észlel, a tapétázást azonnal abba kell hagyni. A falon maximum 3 hibás csík lehet. Ezért a felhasználónak három csík tapétázása után egy utolsó ellenőrzést kell végeznie mielőtt tovább, tapétázna.

PROBÉMÁJÁT AZONNAL JELEZZE!

Egyszerre max. 3 tekercsről bontsa le a fóliát. Kibontott tekercsből reklamáció esetén csak hármat tudunk elfogadni.
A tapétán kívül egyéb költséget nem tudunk megtéríteni.
A szakszerűtlen tapétázásból eredő hibákért felelősséget nem vállalunk






TAPÉTÁZÁSI TANÁCSOK


A régi tapéta eltávolítása:

A fal előkészítése - azaz a felfelület glettelése. simává tétel, illetve alapozása - a tapétázás rendkívül fontos művelete. A frissen vakolt, egyenes és sima falfelületeket csak alapozni kell. A régi falfestéket a falról simítólapát (spakli) segítségével le kell vakarni.


A régi tapéta felületét Metylan Tapétaleoldó folyadék vizes oldatával kell áztatni, így a tapétát könnyebb eltávolítani a falról. A Metylan Tapétaleoldó folyadék legfontosabb tulajdonsága, hogy behatol a tapéta szerkezetébe, gyorsan és könnyen feloldja a tapétán lévő ragasztóréteget. A Metylan Tapétaleoldó folyadék kedvező tulajdonságainak köszönhetően a felület-előkészítési munka legkellemetlenebb részét rövidebb idő alatt és könnyebben lehet elvégezni.

A régi tapétát Metylan Tapétaleoldó folyadékkal bőségesen be kell nedvesíteni. A nedvesítés elvégzéséhez a leghelyesebb széles ecsetet vagy bolyhos festőhengert használni. A vastag tapétát, különösen a vízálló felületű tapétát először perforálni kell, ami lehetővé teszi a készítmény behatolását a ragasztórétegbe. A perforálást kaparókéssel, drótkefével vagy az un. "sündisznóhengerrel" lehet elvégezni. A Metylan Tapétaleoldó folyadékkal benedvesített régi tapétát a falról könnyen, egy darabban lehet eltávolítani. A tapéta lehúzását felülről lefelé kell végezni. Szükség esetén a spaklit lehet segédeszközként használni.

Az új tapétát általában nem szabad a régi tapétára felragasztani. A régi tapéta alatt nem látható egyenetlenségek és az átlapolások az új tapéta felhelyezése után jól láthatóvá válnak, ezért a régi tapétát el kell távolítani. A régi vékony papírtapéta viszont - az átlapolások eltávolítása után makulatúraként szolgálhat. Az átlapolásokat ilyenkor ki kell kaparni, majd be kell glettelni

A vakolat javítása:


A vakolatjavítási munkát megfelelő glettanyaggal (por alakú glett vagy modern, praktikus felhasználáskész készglett) kell végezni.


A fal egyenetlenségeinek kijavításához és sima falfelület előállításához az egyenetlenségek és repedések kitöltésére szolgáló Metylan felületsimító glettanyagot vagy készglettet kell használni. A Metylan Réskitöltő glettanyag segítségével sima, rendkívül tartós, száradás után fehér színű falfelületet lehet kapni, amely száradáskor nem repedezik meg. Mivel a Metylan Réskitöltő anyag nem oldódik a tapétaragasztóban, ezért a falfelület tapétázásához való előkészítésre kiválóan alkalmas.


A vakolat vagy a fal repedéseit Metylan Réskitöltő glettanyaggal kell kitölteni.


A szerelési munkák után visszamaradó lyukak és hézagok kitöltését Metylan Réskitöltő glettanyaggal vagy - amennyiben a lyukak és a rések kisméretűek - Metylan Felületsimító glettanyag alkalmazásával kell végezni.


Az anyag megszáradása után a töltőanyagot durva csiszolóvászon segítségével a vakolat szintjéig le kell csiszolni, majd a felület simítását finomszemcsés csiszolóvászonnal kell befejezni.


A fal sarkainak felületét fém élvédő segítségével lehet megvédeni, amelyeket a vakolatba történő behelyezés után a gelttanyaggal óvatosan be kell fedni, a falfelülettel egy szintbe kell hozni, és el kell simítani.


A foltokat, különösen a zsíros foltokat, mosófolyadékot tartalmazó melegvíz alkalmazásával alaposan le kell dörzsölni, majd vízzel le kell öblíteni.


A tapétázást leghelyesebb Metylan Felületsimító glettanyaggal glettelt, majd csiszolóvászonnal simára csiszolt felületen végezni.

A Fal alapozása


A Fal előkészítésének utolsó fázisát a falfelület alapozása jelenti. Az erre a célra használt Metylan tapétaragasztó (1:80 keverési arányban) a falon vékony filmréteget képez, amely meggátolja, hogy a ragasztót a fal túl nagymértékben szívja be. A felhasznált vizes oldatot a csomagoláson lévő használati utasításban foglaltak pontos betartásával kell elkészíteni.


A tapéta felragasztását legkorábban az alapozó felhordása után 24 órával lehet megkezdeni. Ezt az időt a mennyezet festésére lehet kihasználni (amennyiben az nem lesz tapétázva). A festési munkálat mindig a mennyezetnél kell kezdeni.


A ragasztó előkészítése


A Metylan tapétaragasztó vízben jól oldódik és rendkívül kiadós. A ragasztó felhasználása előtt a csomagoláson található használati utasítást figyelmesen el kell olvasni.


A Metylan: tartós, kiadós, jó kezdeti tapadással rendelkezik, ugyanakkor megmarad a korrigálás lehetősége, a tapéta alsó rétegét jól nedvesíti, ellenáll a hőmérsékletváltozás hatásainak, könnyen keverhető és feloldható, kikeverés után csomómentes, a sikeres tapétázás garanciája.

A tapéta felragasztása:


A munka megkezdése előtt az elektromos berendezések biztosítékait ki kell kapcsolni, valamint - amennyiben lehetséges - a padló szegélyléceit fel kell szedni.


Ezután meg kell mérni a falak magasságát (a padlótól a tapétázott falfelület felső szegélyéig). A kapott méret, amelyet a fal esetleges magasságbeli eltérései miatt körülbelül 5cm-rel meg kell növelni, egyenlő lesz a tapétázási magassággal.

A falra felragasztandó tapétacsíkok számának meghatározása után meg lehet kezdeni a tekercsek felvágását. Mintás tapéta esetén a vágást úgy kell végezni, hogy a minta megfelelően illeszkedjen. Struktúra tapéta esetén az átfedések illeszkedésére kell figyelemmel lenni.

Egy fal tapétázásának befejezése után a szomszédos falfelülettel kell folytatni.

A ragasztó felhordását egyenletesen, széles ecsettel kell végezni, először a tapétacsík közepén hosszanti irányban, majd keresztben a szélek irányába. A felvitt ragasztó mennyisége feleljen meg a tapéta nedvszívó képességének. Ügyelni kell arra (figyelmet fordítva a szélekre), hogy a ragasztó a tapétacsík teljes felületét befedje. A munkát a tapétázó asztalon vagy más, megfelelően előkészített helyen kell végezni.

A ragasztóval bevont tapétacsíknak nedvesnek és lágynak kell lennie. A ragasztó túl gyors megszáradásának megakadályozása érdekében a ragasztóval bekent tapétát össze kell hajtani úgy, hogy a papírréteget a ragasztó egyenletesen átitassa. Ez a pihentetési idő. Három-négy tapétacsíkot kell ragasztóval bekenni, majd összehajtani és a falra való felragasztás sorrendjében félretenni. A pihentetési időt a tapétagyártók megadják, épp ezért figyelmesen el kell olvasni a használati utasítást és a tapétázást annak betartásával kell végezni.

A különösön vékony papírból készült tapéta elszakadásának elkerülése érdekében a tapétát a ragasztóval történő bekenést megelőzően egy megfelelően nagy edényben vízzel át kell itatni, majd fel kell függeszteni és meg kell szárítani. Nagyon vékony réteg ragasztó felkenése után a tapétát azonnal fel kell helyezni a falra és finoman rá kell nyomni a falfelületre.


A tapétázást a szoba egyik sarkánál kell kezdeni úgy, hogy az első tapétacsík körülbelül 2 cm szélességben átérjen a szomszédos falra. Erre a fal egyenetlensége miatt van szükség. Tehát 53 cm szélességű standard ("üres" szegély nélküli) tapéta esetén a saroktól 51 cm távolságra függőleges vonalat kell a falon (függőón segítségével kijelölni, illetve ceruzával meghúzni.


A tapéta felragasztását felülrol lefelé kell végezni. Fogjuk meg a tapétacsík két felső sarkát és hagyjuk, hogy saját súlyánál fogva nyíljon szét. A tapétacsík függőleges széleinek párhuzamosnak kell lennie a függőón segítségével kijelölt vonallal. A tapéta felső szélének a tapétázandó felület felső széléig kell érnie.


Festőhenger vagy keményszőrű kefe (esetleg tiszta, száraz, összehajtogatott ruha) segítségével nyomjuk le és simítsuk ki a felragasztott tapétát, hogy az alatta lévő levegőbuborékok eltávozzanak. Annak érdekében, hogy a tapéta egyenletesen tapadjon, illetve a ragasztómegfelelő szétterítése céljából a tapétacsíkokat a széle felé irányuló függőleges és vízszintesmozdulatokkal kell simítani.


A tapétacsíkokat egymás után úgy kell felragasztani, hogy ne legyen közöttük hézag, illetve a tapéta mintája megfeleloen illeszkedjen. A fölös mennyiségu ragasztót szivacs segítségével azonnal le kell törölni.


A tapétacsíkok falon történő illesztésének három módszere van. A papírból készült vékony tapétát átlapolással kell illeszteni. Az illesztés történhet a két tapétalap egymás mellé csúsztatásával, majd a lapok pontos illesztésével. Ilyenkor a tapétalapok szélét egyenesre kell vágni - hacsak a gyártó nem végezte el ezt a műveletet helyettünk. Ezt a műveletet szélezésnek nevezzük.


Az illesztés másik módja, amikor a két lapot átlapolással ragasztjuk a falra, majd az átlapolást középen átvágjuk, s a leeső széleket eltávolítjuk. Ennél a módszernél természetesen nincs szükség előzetes szélezésre.


Az illesztéses módszernél mindig szükség van makulatúrára, vagyis aljazattapéta alkalmazására. Ez lehet egy vékony tapéta a falfelületen. Szerepe, hogy megakadályozza az illesztéseknél a tapéta száradás közbeni szétnyílását.

Nehezen tapétázható helyek és befejező munkálatok:


Sarkok: A sarkok éle mellett (attól körülbelül 2 cm távolságra) függőleges vonalat kell húzni. A tapétát nem szabad "központosan" a sarokra helyezni, hanem a meghúzott vonaltól kezdve kell a falra felragasztani. Mind a belső, mind a külső sarkok felragasztásánál ezt az eljárást kell követni.


Ajtó- és ablakmélyedések: A vonatkozó ajtó-, illetve ablakmélyedés méreteinek megfelelő alakú formát kell kivágni, a felső (derékszögű vagy ferde) szélig illesztve, alul-felül 2-5 cm-rel megnövelve a méretet az átlapoláshoz. A csík szélességének a vonatkozó bemélyedés szélességével kell egyenlőnek lennie, az átlapoláshoz 2-5 cm-t kell hagyni. Ugyanezen a módon kell az ablak alá vagy a tokfejhez való alsó tapétacsíkok mérését is elvégezni. Az ajtó és az ablak körüli, illetve a bemélyedések sarkainál lévő tapétacsíkok felragasztása a sarkoknál követett módszer szerint történik.


Mennyezet: Leghelyesebb, ha a tapéta mennyezetre történő ragasztását két ember végzi. A tapétacsík már felragasztott részét hosszabb rúd végére erősített kefével lehet a mennyezetre szorítani. A tapétacsík további részeit fokozatosan kell felragasztani, eközben hosszabb nyélen lévő kefe vagy henger segítségével kell a tapétát a mennyezetre nyomni.


A tapétacsík szélei: Amennyiben a tapéta szélei száradás közben elválnának a faltól, ez azt jelenti, hogy ott a ragasztóréteg túl vékony. Ilyen esetben a tapétát fel kell emelni és a tapétaszélek leragasztására szolgáló Metylan Tapéta utánjavító és szélragasztó kisebb mennyiségét kell egy kisebb kefe vagy maga a tubus csőrének segítségével a tapéta alá bekenni.


Elektromos dugaszolóaljak és kapcsolók: A hálózati feszültséget ki kell kapcsolni. A dugaszolóalak fedelét le kell venni, majd a tapétát a dugaszolóalj felett a falra fel kell ragasztani. A tapétának a dugaszolóalj környékén történő gondos leragasztása után a tapétát a dugaszolóalj belső pereme mentén ki kell vágni. A dugaszolóalj fedelét csak a tapéta megszáradása után kell visszatenni.


Bordűrök: A színes bordurök a helyiségek a tapétázás utáni egyénivé tételére szolgálnak.


Gyapjúrostos tapéta használati utasítás

Gyapjúrostos tapéta

Alapanyaga különböző rostszálak keveréke, így rendkívül rugalmas, könnyen kezelhető tapéta.
- A kisebb szerkezeti mozgásokat áthidalja, nem reped el.
- Felrakása nagyon egyszerűen történik, így akár házilag is könnyen elvégezhető.
- Száradáskor nem zsugorodik,
- Légáteresztő, így akár új épületekben, friss falakra is felrakható.
- Javításkor (pl. utólagos villanyszerelés) teljes egészében maradék nélkül eltávolítható, majd újra visszaragasztható.

Mielőtt elkezdenénk

- Ellenőrizzük a vásárolt tapéták cikkszámának (pl. 8010-67) és gyártási sorozatszámának (pl. 6A) azonosságát. Ha ez nem megegyező, akkor ügyeljünk arra, hogy egy falon csak egy színszámú tapéta lehet.
- Ha a ↑↓ jel a címkén látható, akkor az egymás utáni tapétacsíkokat váltakozó irányba kell felragasztani.
- a munkaterület, és azok a szerszámok, amivel dolgozni fogunk tiszták legyenek.

A gyapjúrostos tapéta felrakásának műveleti sorrendje

1. Kaparás (a meglévő falburkoló eltávolítása)
2. Alapozás
3. Vakolatjavítás
4. Átkaparás
5. Glettelés
6. Csiszolás
7. Alapozás
8. Tapétázás

1. Kaparás (a meglévő falburkoló eltávolítása)

Célja: A falfelületen található régi anyagok (festékek, tapéták) eltávolítása. A megfelelő alap nyerése, amelyre a későbbiekben az alapmunkálatokat maradéktalanul, kockázatmentesen el lehet végezni.

Általában a munkaterületeken találkozunk már a falfelületeken anyagokkal (ha csak nem új építésű házban dolgozunk), amelyeket ha nem távolítunk el, kárt okozhatnak az alapmunkálatokban, illetve a végeredményben. A tapétázás munkálatai előtt MINDEN ESETBEN el kell távolítani az enyves festéket, a meszet (a meszet, ha csak alapmész, vékony 1 rétegben, elég átkaparni) és a tapétát. Ha ez elmarad a későbbiekben felhelyezett anyagok a száradás során felfeszíthetik, feláztathatják a fent maradt anyagot, így nem biztosított a megfelelő tapadása, teherbírása a felületnek.

Ha új építésű házban dolgozunk, akkor a vakolatot elég csak átkaparni.

Anyaga: Általában bő vízzel történik, amiket különböző adalékanyagokkal ki lehet egészíteni (pl.CMC), illetve vannak speciális, boltokban kapható segédanyagok.

Módja: A felületet korongkefe segítségével, bő vízzel többször beáztatjuk, majd mikor az eltávolítandó felület megpuhult, átázott, kaparó (rövidpengés) spaklival letoljuk, eltávolítjuk. Ha lehetséges az áztatást zárt ablakok mellett végezzük, mert ha szellőztetünk a falfelület szárad, és nem ázik.

Szerszámkarbantartás: A korongkefét bő, hidegvízzel mossuk ki, a spaklit tisztítsuk meg, majd töröljük szárazra (a korongkefét azért kell hideg vízzel mosni, mert a korongkefék szőre általában enyvvel van ragasztva, a meleg hatására az enyv kioldódik, a kefe szőre hullani kezd). A kaparóspaklit szárazra töröljük, igény szerint pengét cserélünk.

2. Alapozás.

Célja: A fal szívóképességének a csökkentése (a megfelelő szívóképesség biztosítása), illetve a kaparás során, a felületen lévő por megkötése, lekötése.

A kaparás során sokszor a vakolat is sérül, a falfelület gyenge, porózus lesz. Mivel a következőkben glett kerül majd a felületre, a glettnek pedig száraz, erős, pormentes, megfelelő szívóképességgel rendelkező felület kell, ezért használunk alapozót.

Anyaga: A piacon igen nagy a választék alapozók tekintetében. A teljesség igénye nélkül, talán a legismertebb a Falfix, az egyik legjobb pedig a Vlisin Fixatív (3x-os higíthatóságú). Ezek vízzel hígítható, diszperziós anyagok.

Módja: Az alapozót a kívánt erősségre beállítjuk (ez illaterősség szerint, ill. próbakenéssel történik). A felhordás hosszúszőrű korongkefével végezhető, az egész falfelületet kezelve.

Fontos, hogy a megfelelő erősségű alapozóval kezeljük a munkafelületet.

Ha az alapozó túl gyenge:
- akkor nem érünk célt, a fal szívóképessége nem csökken, a glettel nem tudunk a felületen dolgozni.
Ha az alapozó túl erős:
- akkor a kaparás során nem eltávolított gyengén kapaszkodó részeket lefeszítheti, ill. a falnak nem lesz szívóképessége, így a glettnek nem biztosított a megfelelő tapadása.

Szerszámkarbantartás: A korongkefét bő, hideg vízzel mossuk ki.

3. Vakolatjavítás.

Célja: A nagyobb hibák, mélyedések, vakolati sérülések eltüntetése. A glettelésnek a megfelelő alapfelület biztosítása.

Anyaga: A kaparás során sokszor a vakolat is sérül. Ezeket a sérüléseket (3-4mm-nél mélyebb) az erre a célra fejlesztett anyagokkal javítjuk. Fontos, hogy a munkát az alkalmas anyagokkal végezzük, mert a sima glettanyag erre nem alkalmas, kirepedezik, leszívódik. Továbbra is megfelelő a hagyományosnak nevezhető habarcs (mész, homok, víz) amely mélyebb hibák esetében gipsszel vagy cementel kiegészíthető.

Pár éve megjelentek a speciálisan erre a feladatra kifejlesztett vékonyvakoló, mélyvakoló anyagok is (pl. Rigipsz, Széria). Minden esetben olvassuk el, hogy mit ír a használati útmutató a gyártó részéről.

Módja: Lehetőség szerint rozsdamentes glettvassal, rozsdamentes spaklival végezzük. A rozsdamentes glettvas azért javallott ennek a munkafolyamatnak az elvégzésére, mert anyagát tekintve merevebb, mint elődje a hagyományos sima glettvas, így a hiba kitöltése és karbantartása sokkal egyszerűbb, élettartama hosszabb.

Az anyagot a megfelelő arányban bekeverve a hibákat kijavítjuk. Ha az anyagot vékonyra
keverjük, akkor a száradás során a javításunk beszívódhat, megrepedezhet.
A bekeverésnél vegyük figyelembe a rendelkezésünkre álló kötési időt (amíg az anyag
felhasználható), ill. az anyagszükségletet.
Szerszámkarbantartás: A rozsdamentes szerszámokat vízzel tisztíthatjuk.

4. Átkaparás

Célja: Az előző munkafolyamatból esetlegesen ottmaradt kontúrok, kisebb glettmorzsák
eltüntetése, a következő munkafolyamat előkészítése érdekében.
Anyaga: -
Módja: Kaparóspaklival, csak a hibajavításokon.
A kaparóspaklival a kisebb kantlikat, glettmorzsákat letolva szárazon történik.
Szerszámkarbantartás: Szárazon letöröljük a kaparóspaklit, igény szerint pengét cserélünk.

5. Glettelés

Célja: A megfelelő falfelület nyerése. A kisebb hibák, repedések, egyenetlenségek, kijavítása,
áthidalása.
A tapétázás végeredményét az egyik legmeghatározóbb módon befolyásoló munkafolyamatok
egyike. Rendkívül fontos az anyagválasztás (anyagismeret), ami attól függ, hogy milyen
típusú tapétát (Papír, Vlies, Vinyl) helyezünk fel a falfelületre a későbbiekben.
Anyaga: Ajánlott a meszes alapú gipszeket előnyben részesíteni (legfőbbképpen Vinyl, Vlies
tapétákhoz). A gipszes bázissal rendelkező glettelőanyag a rengeteg, folyamatos nedvesség,
ragasztó hatására tágulni kezd, majd egy idő után szétfeszül, megcsattan. Ugyanez a folyamat
nem megy végbe a meszesbázisú glettanyagnál, a nedvességet sokkal kedvezőbben bírja.
A mély repedésekre használjunk üvegszálas hálót, gézdarabot kis rabichálót, melyeket glettel
megfelelő módon helyezhetünk fel a felületre.

A piaci kínálat nagyon széles glett anyagokban. A legismertebbek és a legkedveltebbek közé
tartozik többek között a Rigipsz család: Rimano glettgipsz 0-0.1 mm, Glettelőgipsz 0-3 mm,
Vékonyvakoló 3-6 mm. Mélyvakoló6-30 mm, melyek közül a vékonyvakoló és a mélyvakoló
meszesbázisú.
Továbbá kedvelt és ismert anyagok a Széria (meszesbázisú) és a Pikston (meszesbázisú).
Ezeket az anyagokat a leírtak és a kívánt vastagság szerint hidegvízzel hígítsuk, természetesen
szemelőt tartva a kötési időt ill. a kívánt mennyiséget.
Minden esetben olvassuk el, hogy mit ír a használati útmutató a gyártó részéről.
Módja: Ezt a műveletet is célszerű rozsdamentes glettvassal és spaklival végezni, hiszen
ezekkel, a minőségi szerszámokkal sokkal egyenletesebb felületet nyerhetünk. Egyszerűbb a
kisebb szintkülönbségek kitöltése, hiszen a szerszám merevsége miatt nem idomul a felület
egyenetlenségeihez.
Minden esetben egy sarokból indulva a kész felületre ráhúzva haladjunk az ellenkező irányba,
annak elkerülése végett, hogy a már kész felület minél kevésbé sérüljön.
Ha már a húzás pillanatában szárad a glett, akkor valószínűsíthető, hogy gyenge, nem
megfelelő volt az alapozás. Ugyanez a hiba abban az esetben is, ha a száradás után szinte
lesöpörhető a glett, bár itt az is okozhatja a hibát, hogy túl sok vízzel volt felkeverve az anyag.
Ha egyenetlenek a szobában a sarkok, élek, akkor ennél az első glettelésnél helyezzük fel
alumínium élvédőket.
A következő munkafolyamat csak abban az esetben kezdhető el, ha már a glett teljesen
megkötött, ill. megszáradt.
Szerszámkarbantartás: Tiszta vízzel lemosható a rozsdamentes glettvas ill. spakli.

6. Csiszolás

Célja: A glettelésből adódó anyagmorzsák, kitüremkedések eltüntetése, a fal egyenletesebbé
tétele.
Anyaga: A festékboltokba különféle típusú és fajtájú csiszolóanyagokkal találkozhatunk.
Vannak az egyszerűbb, papírhordozó anyagú csiszolók, ill. a vászon alappal rendelkezők. Az
élettartam, minőség, tekintetében a vászon a jobb, igaz, ez már az árkülönbségen is
észrevehető. A csiszolandó felület milyensége szerint válasszuk meg a csiszoló felület
szemcseméretét, ami egyébként a csiszolóvászon (ill. papír) hátoldalán számmal van
feltüntetve. Minél nagyobb a szám annál finomabb a szemcseméret. Ajánlott szemcseméret:
80-100 között.
Módja: A fal egészét átcsiszolva, tetszés szerinti módón. Azt, hogy milyen erővel végezzük,
minden esetben felületfüggő. Vannak különféle csiszolópárnák, csiszolófák, amikre ha
ráhelyezzük a csiszolóvásznat, a munkánkat megkönnyíthetik. Minden esetben csak akkor
kezdjünk neki ennek a műveletnek, ha már a glettelt felületünk teljesen megszáradt,
megkötött, nedvességtől mentes.

7. Alapozás

Célja: A tapétázandó felületen a csiszolás utáni kevéske por lekötése, a fal szívóképességének
a csökkentése, illetve a minél jobb ragadás biztosítása, ennek előkészítése.
Ahhoz, hogy elkerüljük azokat a kellemetlenségeket, (Pl.: tapétázás közben leszívódik a
lapunkról a ragasztó, vagy nem tudjuk csúsztatni a lapokat egymás mellé, mert tapad,) az
alapozás elengedhetetlen.
Anyaga: A célnak leginkább a higított tapétaragasztó felel meg (Pl. Roll Over). Egy keveset
öntsünk ki abból a tapétaragasztóból, amivel majdan a ragasztást fogjuk végezni, és ezt a
mennyiséget lehetőség szerint annyira hígítsuk fel, hogy az ne képezzen filmréteget a falon,
de minimális ragasztóképessége maradjon.
Módja: A megfelelő erősségűre beállított ragasztót tetszés szerinti irányban, megfelelő módon
eldolgozva hosszúszőrű kefével, és ecsettel történik.
Ha az alapozás során a falfelületen látunk rozsdafoltokat (pl. vasbetonból), akkor azokat
oldószeres alapozóval kezeljük, és akadályozzuk meg, hogy a tapétázás után is átüssön.
Szerszámkarbantartás: Hidegvízzel alaposan kimosni, majd lefele lógatni a kefét, hogy a sörte
ne sérüljön.

8. Tapétázás

Általánosságokban a tapétázásról
Elérkeztünk a befejező művelethez. Ha az eddigieket megfelelő módon, alaposan,
körültekintően elvégeztük, akkor mindent megtettünk azért, hogy az utolsó művelet után
munkánk végeredménye tökéletes legyen. Ha viszont az alapozási munkákkal spóroltunk,
akkor tökéletes tapétázással sem fogjuk tudni korrigálni az eddigi hiányosságokat.
Újra ellenőrizzük a tapétát, hogy a típusszám (pl. 8010-67), a színkód (pl. 6A) megegyezzen
(a színárnyalati eltérések a különböző gyártási időpontokból, színkeverésekből adódik). Ha az
árnyalati szám nem azonos, akkor semmi esetre se tegyük fel egymás mellé a tapétát, mert az
a falon látványosan eltérhet. Ha ezzel a problémával találkozunk, akkor próbáljuk úgy
szervezni, hogy a különböző színárnyalatú tapéták ne kerüljenek azonos falfelületre. A
következő falra már tehetjük az eltérő színárnyalatú tapétát így a minimális eltérés nem
észlelhető.
Ha a ↑↓ jel a címkén látható, akkor a tapétacsíkokat váltakozó irányba kell felragasztani. Ha
ezt a jelet nem vesszük figyelembe, akkor a végeredmény, amit kapunk ugyancsak foltos
lehet.
Ezután mindenféleképpen figyelmesen nézzük meg a gyártó által feltüntetett jeleket, ami a
felrakás módjára, és az illesztés, mintázat milyenségéről, méretéről, ismétlődéséről nyújt
tájékoztatást. A méretre szabás előtt minden esetben szárazon illesszük össze a
tapétatekercset, és keressük meg a minták illesztési pontját. Amikor ez sikerült, jelöljünk ki
egy szabási pontot és kezdjük el a méretre vágást. (Vannak tapéták, amik úgymond
váltómintával rendelkeznek. Ezeknél a tapétánál laponként változó szabási pontot kell
keresnünk ahhoz, hogy a mintáink összejöjjenek, megegyezzenek. Ez egyébként a
tapétacímkén fel van tüntetve). A tapétát minden esetben 5-10 centiméterrel érdemesebb
hosszabbra szabni, mint a fal magassága.
Minden esetben sarokból, vagy ablak mellől kezdjük el a ragasztást. Mérjük meg a tapétánk
szélességét, majd a kapott számból vonjunk ki 2-3 centimétert. Szinte biztos, hogy a tapétánk
53 cm széles, így 50 cm-t mérjünk ki a saroktól, majd a kapott pontot függőzzük ki, vagy
vízmértékkel vezessük le függőlegesen. Ez lesz az első lap szamárvezetője, ez segít nekünk
abban, hogy a lapunk ne össze-vissza, hanem függőlegesen haladjon. A következő lapot, már
ennek a lapnak a széléhez kell illeszteni, úgyhogy ezt a műveletet csak akkor kell
megismételni, ha új, teli falhoz érkeztünk.
Helyezzük fel a tapétánkat, keressük meg az illesztési pontot, vagy jelölést a falon, majd a
tapéta szélét illesszük oda. Ha tapéta csík széle nem kellően pontosan illeszkedik az előző
laphoz, akkor csúsztassuk a helyére. Ha már a szél kellő pontossággal illeszkedik, akkor a
tapétát középről a két szél felé haladva tapétázókefével úgy simítjuk a felületre, hogy ne
maradjon alatta levegő. Miután a második lapot kellő pontossággal felragasztottuk, azután a
két tapéta illeszkedési pontját varrathengerrel eldolgozzuk.
Miután elkezdtük a ragasztást, három laponként ellenőrizzük a kapott eredményt, és ha a
tapétával kapcsolatban bármilyen hibát tapasztalunk, a munkát azonnal hagyjuk abba, és azt
jelezzük a kereskedőnek.
Szerszámok karbantartása: A tapétázásnál használatos szerszámokat langyos vízzel mossuk el,
és törüljük szárazra. Ugyanez igaz a tapétázó asztalra is, hiszen a tapétaragasztó kikenődése
miatt a következő munkán az asztalunk ragadhat, és a szabásnál károsíthatja a tapétánkat.
Vlies, ismertebb nevén Gyapjúrostos tapéta
A vlies tapéta kitűnő rugalmassága, erőssége mellett a felrakást is nagymértékben
megkönnyíti.:
- nem szükséges makulatúra papír használata.
- Alkalmazható az ún. faliragasztásos technika, azaz nem szükséges a tapéta hátát
bekenni, hanem akár a falat is lehet, majd szárazon a tapétát a falra lehet rakni,
- nincs ázási idő, ami az időnyereségen túl ennek pontos betartására sincs szükség,
- a sarkoknál át lehet fordulni, majd az új fal első lapjával az átfordított lapot
összevághatjuk. (Az összevágásra csak tökéletesen sima és függőleges falaknál,
sarkoknál nem lenne szükség, mivel így az átfordult lap széle is egyenes és
függőleges lenne, ami mellé illesztve a tapétázást lehetne folytatni. Természetesen ez
csak elméleti lehetőség).
- A tapéta csíkok a száradás során nem zsugorodnak, így kisebb rés sem keletkezhet a
lapok között. Megfelelő ragasztás esetén teljesen homogén, csíkmentes felületet
kapunk.
A tapétázás történhet tapétázókefével, tapétázólapáttal, vagy tapétázóhengerrel. A tapétát
magát nem kell megkenni (azért, mert nincs ázási, puhulási idő), hanem elég csak a
falfelületet. Ezt lehetőség szerint nagyszőrű tedy hengerrel tegyük.
A ragasztást csak az erre a célra kifejlesztett vlies vagy gyapjúrostos ragasztóval történjen.
Ragasztónkat semmiféle adalék anyaggal ne egészítsük ki. A ragasztó sűrűsége már
majdhogynem pudingszerű legyen, de ez természetesen nagyban függ a falfelület
szívóképességtől is. A tapétát lehetőség szerint óvjuk a ragasztó kikenődésektől, ami ha mégis
rákerül a tapétánkra, nedves ronggyal tisztítsuk le.
A ragasztás során az eredményt folyamatosan ellenőrizzük, és ha bármilyen rendellenességet
tapasztalunk a tapétával kapcsolatban azt a munkafolyamatot félbeszakítva, azonnal jelezzük
a vásárlás helyén.